a Képes Krónika elsõ lapja
A kódex az Anjou-kori Magyarország udvari-lovagikultúrájának legjelentősebb történeti és könyvfestészeti emléke. A Krónika a magyarok történetét a hunok pannóniai megjelenésétől kezdve dolgozza fel. A történet az 1333-as havasalföldi hadjárattal megszakad. A szövegírója, akit a szakirodalom Kálti Márkkal azonosít, az előszó szerint 1358-ban fogott hozzá munkájához. A szöveget 39 kép, 4 jelenetes medalion,98 figurális-jelenetes és 5 ornamentális iniciálé kíséri. Az ábrázolások a magyarok történetének sokszor a szövegtől eltérő változatát adják elő. A képek több síkon dolgozzák föl az eseményeket, így felvázolják az Árpád-ház és az Anjouk történetét és családfáját,továbbá végigkísérik a szent korona útját. A kompozíciók kialakításakor a festő korábbi krónikák illusztrációiból és vallási tematikájú képekből merített. A miniatúrák stílusa a közép-európai királyi udvarok könyvfestészeti stílusába illeszkedik. A kötet Nagy Lajos számára készült.
( Az Országos Széchenyi Könyvtár ciméliagyűjtemény-kiállításának ismertetője )
*****
A Képes Krónikát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Clmae 404. jelzeten. A 15. században 1458-1490 között még Magyarországon volt, Mátyás király udvarában, ezután először Franciaországba, majd Brankovics György szerb despota udvarába került, a 16. századtól kezdve pedig a bécsi Udvari (majd Osztrák Nemzeti) Könyvtár állományához tartozott, ezért korábban Bécsi Képes Krónikának (Vienna Illuminated Chronicle) nevezték. Az 1932-ben megkötött velencei kultúregyezmény nyomán, 1934-ben került vissza Magyarországra A Nekcsei Biblia és a Magyar Anjou Legendárium mellett legbecsesebb kézzel illuminált művészettörténeti emlékünk a 14. századból. ( Vikipédia )
*****
Szent László ábrázolása a Képes Krónikában
A teljes Képes Krónika pdf.-formátumban
Holler László: Ki állította össze a Képes Krónikát ?
*****